Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

Alakítható jövő


Az energiatakarékosság, a legújabb építészeti trendek és a legmodernebb technológiák a 21. századi irodai munkakultúrát is újraformálják – rövidesen Magyarországon is. Egy iroda alapvetően akkor modern, ha a mai életmóddal kapcsolatos kihívásokra jól reagál, a legújabb munkamódszereket megfelelően integrálja és támogatja. A folyamatot leegyszerűsítve és összesűrítve a „flexibilitás” szó fejezi ki.

A modern irodaterek jellemzően áttekinthetőek, célszerűek, a bútorozás legalább egy része mozgatható és/vagy többcélúan használható, a belső válaszfalak átszerelhetőek és utólag sokféle kiegészítővel elláthatóak, a belső elrendezés teret enged későbbi átrendezésnek, bővítésnek.


Az inspiratív kifejezés esetünkben azt jelenti – magyarázza Tündik Ferenc, a többek között irodák tervezésével, berendezésével foglalkozó Blue Business Interior Kft. vezető mérnök-tanácsadója –, hogy a tér képes kreatív energiákat felszabadítani az ott dolgozókból egyrészt azáltal, hogy a munkahelyeket a modern ergonómia tudományának és bizonyos, kifejezetten ilyen irányú kutatások eredményeit alkalmazva alakítjuk ki. „Ezáltal a munkavégzés kevesebb energiát igénylő tevékenység lesz. Másrészt közvetlenebb és kötetlenebb, vagyis informális tereket, térbővületeket, felületeket használunk a munkahelyeken megfelelő világítással, anyaghasználattal.” Felmérések és tapasztalatok igazolják, hogy a fontos információk jelentős része, illetve a kreatív ötletek jó része ilyen, a munkaadók által gyakran szükséges rosszként megítélt terekben, például közlekedőkben, teakonyhákban, fénymásoló-helyiségekben, várakozóhelyeken születnek vagy cserélnek gazdát. Ezért ezek megfelelő kialakításával vagy kifejezetten erre a célra kialakított területek, inspirációs szobák, pihenőszobák, informális tárgyalók kiépítésével az irodai munkavégzés intenzitása nagymértékben fokozható.

Kommunikatív terek
Magyarország legmodernebb irodaépületét a Pannon építteti Törökbálinton, ahová 2009 második negyedévében költözik ki a cég. A nemzetközi meghívásos pályázatot az épület tervezésére a Zoboki-Demeter és Társai Építész Iroda Kft. nyerte meg. „Az épület telken belüli elhelyezkedésével és műszaki megoldásaival kifejezi a vállalat környezetbarát politikáját, formája és stílusa utal a cég profiljára, a belső kialakítás pedig ösztönzi az alkalmazottak közötti kommunikációt” – szögezi le Majorosi Emese, a Pannon GSM Távközlési Zrt. sajtó- és információs igazgatója.

Az építészeti koncepció kialakításánál meghatározó volt a Pannon új irodaszervezési elképzelése, amely figyelembe veszi az anyavállalat, a Telenor oslói székházának kifejlesztését és az azzal kapcsolatos tapasztalatokat. Ennek lényege az alkalmazottak 30–40 fős irodaegységekben, úgynevezett unitokban való elhelyezése. Ez a kialakítás alapjaiban különbözik a tradicionális cellás vagy nyitott terű irodarendezéstől, és teljesen más épületstruktúrát igényel. Az új házban a közlekedőterek a dolgozók közötti személyes kommunikáció színhelyei lesznek. Ez az elképzelés is a hagyományos irodaházakétól eltérő térszervezést kíván, hiszen ott a szűkre szabott terek a jellemzők.

„A fenti elvek alapján kialakult koncepció alapelemei a három, eltérő alaprajzi méretű és magasságú torony, az azokat összefogó többszintes átriumtér, valamint az egyes tornyokat összekötő hidak” – magyarázza Majorosi Emese. A unittornyok tervezésénél alapvető szempont volt, hogy kettő, illetve három, esetleg akár négy unit is egybenyitható legyen, és a homlokzati felület maximálisan biztosítsa a munkahelyek természetes megvilágítását. Az átrium tere kapcsolja össze a székház funkcionális elemeit – egyetlen szerves rendszerbe integrálva őket.


Munka fényben
A telekommunikációs cég új irodaházában az ország egyik legmodernebb informatikai infrastruktúrája épül. Az épület egészét vezeték nélküli hálózat fedi le – beleértve a közösségi tereket is. A tájékozódásról plazmaképernyők gondoskodnak, amelyek mutatják a legközelebbi tárgyalást – a tárgyalók természetesen internetes felületen, sőt akár mobiltelefonon is lefoglalhatóak. A fontosabb megbeszéléseknél az ötletelést digitális tábla segíti, amelyre az előadó akár az ujjával is rajzolhat. A hatékonyságról és a környezeti szempontokról személyi számítógépről használható videokonferencia-rendszer gondoskodik. Bizonyos esetekben feleslegessé válik a távoli konferenciákon a személyes jelenlét, így a repülés is, a cég összességében kevesebb energiát használ, hatékonyabban működik.

Az irodaház a nap jelentős részében természetes fényben úszik: a külső, időjárásálló rolók a fényerősségtől függően automatikusan működnek. A mesterséges világításról mozgásérzékelővel felszerelt mennyezeti és asztali lámpák gondoskodnak, melyek a mozgás megszűntével néhány perc alatt maguktól lekapcsolnak – rengeteg energiát megspórolva.

Az irodaház átadásával általánossá válik a vállalatnál a távoli munkavégzés lehetősége. A munkához szükséges összes összetevő – a levelezés és a vállalati szerver – szó szerint csupán karnyújtásnyira van – köszönhetően a laptopnak, az okostelefonnak és a mobil internetnek.

Hálózatépítészet
Az építmény szinte minden hagyományos megoldással szakít. Az új munkafilozófia – a New Way of Working – az interaktivitásra, az együttműködésre, a közösség erejére épít, amely az építészeti koncepcióban is tükröződik. Míg egy hagyományos munkahely esetében az egyéni munkavégzésre szolgáló, illetve a közösségi terek aránya 85–15 százalék, addig a törökbálinti irodaházban egyenlő az arány. A hatékony munkahely alapja a network: a részlegek közötti együttműködés és információcsere.

Az épület nyitott kialakítása az interakció, a kreativitás fontosságáról tanúskodik. Az önálló munkavégzés zavartalanságáról a letisztult környezet és a mobilitás gondoskodik: a munkatársak túlnyomó többsége laptopon dolgozik, és az épületszárnyon belül szabadon megválaszthatja a helyét. Ha az aktuális projekt megkívánja, akár mindennap másik asztalhoz ülhet.

A bútorozásban és a téri pozícióban is megjelenik a cég demokratikus felépítése. A közép- és felső vezetők önálló irodáit hiába is keressük. Mindenki a unitokban dolgozik, a vezérigazgatónak is ugyanolyan asztala van, mint a többieknek. Minden unitban négy vizesblokk kapott helyet. Nincsenek külön férfi- és női illemhelyek, így az alá- és fölérendeltségen kívül a nemek közötti különbség is elmosódik.

Állva, ülve, félig ülve
Az irodák berendezése skandináv letisztultságot sugall, a belépőt mégis futurisztikus látvány fogadja. Egyes kollégák állva dolgoznak. Az asztalok magassága ugyanis motorosan állítható, így ülve, magas ülési pozícióban vagy állva egyaránt lehet mellettük munkát végezni. Ennek az ergonómia szempontjából van jelentősége. A dolgozó ugyanis aktívan tudja eltölteni a munkaidejét, ha valamennyi ideig ülve, további néhány órán át pedig állva folytatja tevékenységét. „A megrendelő kívánsága az volt, hogy a hagyományos, merev, téglalap alakú helyett amorf asztalokat ajánljunk. Mi bab alakút javasoltunk, mert lehetővé teszi a flexibilitást, hiszen a tér sokkal szabadabban alakítható vele” – meséli Tóth Róbert belsőépítész, a Deka Design Stúdió Kft. ügyvezetője.
Beszélő számok

Az európai munkavállalók 47 százaléka laptoppal dolgozik, és az épületek 26 százaléka WiFi-vel felszerelt – ez nagyban támogatja a rugalmas munkavégzést. Az európai munkavállalók 29 százaléka több lehetőséget szeretne, hogy munkáját meg¬oszthassa kollégáival, ezért az „in-between” területek kiemelten fontosak, mindemellett Európában a munkavállalók 85 százaléka ugyanazon a kijelölt munkahelyen dolgozik.

(Forrás: Blue Business Interior Kft.)
Egy hagyományos irodában három-négy munkahelyre jut egy nyomtató, a unitokban az asztalok mellett viszont hiába keressük a gépeket. Itt „papírmentes” – angol kifejezéssel paperless – munka folyik, ami energiahatékony, hiszen ha kevesebbet nyomtatnak, kevesebb áramot, tintát, papírt fogyasztanak. Az íróaszta¬lokon és a székeken kívül minden unitban csak egyetlen irodai kiszolgálóegység van, amelyben a nyomtató, fénymásoló került elhelyezésre.

A paperless koncepció lehetővé teszi, hogy minimális számú irattároló szekrényre legyen szükség, s ez modernebb megjelenést kölcsönöz az irodatérnek. „Egy tradicionális irodában 1,5–2 folyóméternyi polc tartozik egy munkahelyhez, ez az új irodaházban mindössze 50 centiméter” – közli Tóth Róbert.

Új energiák
Az irodaházban intelligens központi rendszer irányítja a különböző épületfunkciókat. A szellőztetőrendszer képes visszanyerni az elhasznált hő nagy részét, és a zöld, parkosított területen elhelyezett kollektorok gyűjtik össze az energiát.

„A beruházó elkötelezett a megújuló energiaforrások alkalmazásában, ezért kézenfekvő volt a geotermikus hőszivattyús rendszer kialakítása” – mondja Pásztor Tibor, a gépészeti tervezést végző ENCO Mérnöki Iroda Kft. munkatársa. A helyiségek belső hőmérsékletét az álmennyezetbe integrált felületi sugárzó fűtő-hűtő panelek biztosítják. Fűtéskor a sugárzásból eredő hő nem a levegőt melegíti fel, hanem közvetlenül a testek és tárgyak felületén nyelődik el, melyek így felmelegszenek. Így a benn tartózkodók jó közérzete már alacsonyabb léghőmérsékletnél is biztosítható, ezzel pedig energia takarítható meg. Hűtéskor a hűtő felület közvetlenül a hőt termelő testektől, tárgyaktól von el hőt. E hűtési-fűtési mód magas komfortérzet és kedvező élettani hatások mellett – mivel alacsony hőmérsékleten üzemel – kiválóan illeszthető hőszivattyús rendszerekhez. Az új székház telkén 180 darab, 100 méter mélyre fúrt talajszondát helyeztek el. A talajból három darab nagyteljesítményű hőszivattyús berendezés 862 kW fűtési és 966 kW hűtési energiát nyer ki. Ezzel a légtechnikai rendszer és a használati melegvíz-szolgáltatáson kívül a teljes fűtési-hűtési energiát a hőszivattyús rendszer biztosítja. A jelenlegi gázárak mellett a beruházás 9–10 év alatt térül meg – Európa hetedik legnagyobb teljesítményű földszondás rendszere épült meg Magyarországon.